A történetem ott kezdődik, hogy az oldás utáni estén számtalanszor jártam azon a réten, amelyikről az oldáskor beszéltem. Szombat este ugyanúgy megjelent a virágos rét, a meleg napsütés, a színkavalkád és ugyanúgy előjött az említett őzike is. Aznap este, lefekvés előtt, minimális fejfájással küzdöttem, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Másnap, ami egy vasárnapi nap volt, reggel 5 óra körül beszálltam a kocsiba és azon vettem észre magam, hogy mérhetetlen nagy üresség tombol bennem.

Az utakon teljes volt a némaság és az élettelenség. Ahogy ez a mélység egyre jobban körbefogott, egyre furcsábbá és furcsábbá vált az eddig tapasztalt “élet” magam körül. A csend és az üresség már-már addig mélyült, hogy az elhaladó autók hangját a fülem érzékelte, viszont az elhaladó autókból egyre kevesebb volt szemmel is érzékelhető. Olyan érzésem volt, mintha a legelső autót teljesen láttam volna, a másodiknak már csak a 90%-át, a harmadikból csak 80-at, és így tovább. Egy idő után eljutottam arra a szintre, hogy a hangját hallottam, de a fizikális jelenlétét a szememmel nem voltam képes érzékelni. A vasárnap szinte teljes mértékben ebben a feneketlen ürességben telt. A mai nap reggele is hasonló űrben indult, bár ez az érzés már nem annyira erős mint a tegnapi. Hálás köszönet még egyszer Samu Zsoltnak a szombati oldásért.

Nagyon mèlyen ès fájòn fordultam Zsolthoz a problèmáimmal. 61 èves vagyok és ezeket hurcoltam magammal: szorongás , ônbizalomhiány, kettôssèget ezek cselekedeteit halottaim nem elengedèse traumák mély elraktarozàsa. Mind mind bennem voltak. Az oldàs keretèben ezeket elengedtem.az èlmènyekèt amit àtèltem leírhatatlan. Olyan dolgokèrt kèrtem bocsanatot amit nem is tudtam, hogy fàjnak annyira mèlyen bennem voltak. Az oldàs nàl a jobb lehûlt a bal oldalom forròsosott majd egysègesen lehûlt. Nem volt testem sùlytalannà vàltam. Hideg fùvallat közepette egy falevelen ültem ès megtartott. Azòta nevetek szeretek mindent és mindenkit az egèsz vilàgot. Bàrhogy van körülôttem minden.Ne hidd el csak azért mert mondom- próbáld ki és fedezi fel MAGAD! A test és minden puha de ugyanakkor erős is. Másképpen látsz mindent.Itt a test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta az egész tested világos lesz. Így a benned lévő világosság nem lehet többé sötét! Szeretlek Benneteket.

Amit az oldásban kaptam, az a megengedés megélése. Sokat olvastam róla, hallottam róla, hogy fogadjam el, engedjem el, ne reagáljak, de nem tudtam megvalósítani. Most a Csend jelenlétében sikerült. Annyi mindent engedtem el egy óra alatt, hogy elmondani sem tudom. És annyi mindenre nyílt fel a szemem… Életem alapjait érintette az oldás. Nagyon mélyen voltam, tele negatív érzésekkel, nehezen, egy óra múlva pedig felszabadult voltam. Nevettem magamon őszintén, rég volt ilyen. Kaptam egy jó nagy lökést, és egy módszert is, amivel tovább tudok menni. Ez a megengedés. Ennek segítségével megtapasztaltam az egót, most már tudatában vagyok. Azóta újabb és újabb dolgok szakadnak fel lelkem legmélyéről, onnan, ahová az utat is régen elfelejtettem. Tudattalan döntések, amik akkor jelentéktelennek tűntek, de mostanra problémák özönét generálták és bonyolulttá tették az életemet. A valódi megengedés ezzel szemben valójában nagyon egyszerű. De ezt nem lehet elmondani, ezt meg kell élni! A jelmondatom annyi lehetne, hogy engedd meg a megengedhetetlent, és megtörténik a csoda. Köszönöm.

Tegnap meghallgattam a 04.06.-ai YouTube-os adásodat, a végén veled együtt próbáltam a csendülést. Nagyon megnyugtatóan hatott rám. Kicsit feszült volt az utóbbi 1 hetem, egy komondort fogadtam be, meghalt a gazdája, 2 hónapja csak kallódott gazdától gazdáig. Támadott már meg embert, állatot egyaránt, én sem közeledtem hozzá, ő is csak a bokor alatt feküdt mozdulatlanul. Este kiültem a kertbe, és egyszer csak a kutya el kezdett kúszni felém. Centiről centire. Amikor odaért alaposan megszagolgatott, és lassan belehajtotta a fejét a tenyerembe. Az jutott az eszembe, hogy ezt a kutyát soha nem szerették, ez csak pedigrés kiállítási darab volt, akivel lehetett dicsekedni. Ezért kellett a földig érő bundájában szenvednie, ezért zárták be éjszakára. Aztán beugrott a budai könyvbemutatód, a végén az oldással: akkor a gyerekkoromat éltem újra át, amikor az oviban a többiek azt mondták, hogy engem csak pénzért szeretnek (mostoha nagyszülőknél laktam akkoriban), aztán a keresztapám, aki az ,,azért szeretlek, mert olyan csúnya vagy” mondatot égette be az agyamba. Talán ez az egész: az oldás, az adás, és az elfogadni tudás összefügg, nem tudom.

Álmom eléggé zavart voltam de mégis nagyon boldog.Csütörtök:Nagyon erős fájdalom után kocsonyákat(démonokat hánytam ki)kb 3liter kocsonyát majdnem azt hittem a májam is kihányom de csupán egy kis vér jött még a végén.Péntek;Minden amire azt hittem nem jöhet össze minden össze jött :) a Jézus nevében.Mintha az elmém nem akarna velem kontaktot s nem beszél az agyam most a szívem döntései vannak előtérbe.NEM ÉRTEK SEMMIT!Szomabt;Kimentünk a strandra hát nem igazán éreztem jól magam mert az elmem visszakapcsolt ..Haza is jöttünk s mintha minden széthullana körülöttem(A testvérem gyermekeit azt érzem el fogom veszíteni a testvérem felelőtlensége miatt !!!,de abba bele halnék még nagyon picik!:'(Nagyon gyakran felvillanó fényes foltot látok naponta többszőr.Ezeket nem tudom mivel magyarázni ezért angyaloknak tudom be őket.Elfogadtam végre,hogy széthullik minden s valahogy elmúlt!!!Ismét csak a szívem van előtérbe jelen pillanatban a boldogságom teljes sőt azt kell,hogy írjam annál sokkal több!!!!VISZONT AMIT AKAROK AZ MÉG MINDIG AZ,HOGY URAMAT JÉZUST TELJES VALÓJÁBAN MEGISMERJEM S TUDJAM GYÓGYÍTANI A MEGTÖRT SZÍVÜEKET S TESTÜKET A JÉZUS NEVÉBEN!!!!A szívem diktál …